A litván jegybank egy kutatást végzett a digitális jegybankpénzről (central bank digital currency, CBDC), melyben azt vizsgálták, hogy milyen bevezethetési lehetőségei, illetve kockázatai lehetnek, és milyen hatással lehet a pénzügyi és monetáris politikai stabilitásra.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerűbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bűvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérőszámok között.
Christine Lagarde pénteken tartotta az első iránymutató beszédét mint az Európai Központi Bank újdonsült elnöke. A beszédéből lehet következtetni arra, hogy milyen monetáris politikát tervez az eurózóna számára.
Az amerikai jegybanknak jelenleg nincsenek tervei arra nézve, hogy egy új digitális valutát indítson, mert nehézkesnek látja a bevezetését Amerikában - írta Jerome Powell, a Fed elnöke az amerikai kongresszusnak írt levelében. Ugyan közelről figyelik a digitális jegybankpénz körüli híreket, de jelenleg nem foglalkoznak saját digitális valuta kialakításán.
A világgazdaság 2019-ben 2,91%-kal nőhet csak, ami a válság óta a legalacsonyabb és várhatóan 3% körül is marad az elkövetkező két évben - írja az OECD Economic Outlook jelentése. Az elmúlt 15 évben csupán a 2008-2009-es válság időszakban volt ilyen alacsony a világgazdaság növekedése. A lassulás egyik fő forrásának a kereskedelmi konfliktusokat jelöli meg a szervezet, ami hátráltatja a befektetéseket. A kormányoknak újra kell gondolniuk a gazdaságpolitikáikat és az infrastruktúrába kell fektetniük, hogy megelőzzék a hosszú távú stagnálást - teszik hozzá.
A Federal Reserve (Fed) Nyíltpiaci Bizottságának (FOMC) tagjai optimistábbak voltak a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az októberi kamatdöntő ülésen, mint hat héttel korábban – derült ki az ülésről készült, most nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvből.
Természetes arbitrázs vagy szabályozói hiba? Ügyeskedés vagy az állami szándékoknak megfelelő ösztönzés? Ilyen kérdések merülhetnek fel azokban, akik az elmúlt időszak pénzügyi híreit figyelték. A megtakarítási és hitelkondíciók közötti ellentmondás elsődleges oka a jegybanki politika, az anomáliák pedig a célok elérésének költségeinek tekinthetők. Nézzük mindezt kicsit érthetőbben!
Találkozott ma az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Federal Reserve elnökével, Jerome Powell-lel. A tárgyaláson Steven Mnuchin pénzügyminiszter is részt vett – számol be a CNBC.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2018-ban is eredményesen és sikeresen gazdálkodott, tavaly 47,8 milliárd forintos eredményt ért el a jegybank, idén várhatóan 100 milliárd forint körül lehet az eredmény - fejtette ki Matolcsy György, az MNB elnöke a jegybank tavalyi üzleti jelentése és beszámolója megvitatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén hétfőn.
A klímaváltozás befolyásolhatja a reálkamatok természetes szintjét és ha a klímával kapcsolatos kockázatokat alulértékeljük, akkor egy hirtelen piaci korrekció a pénzügyi intézeteket nagy veszteségekbe lökheti – figyelmeztet Lael Brainard a Fed kormányzója. Az amerikai jegybank közgazdásza arról beszélt, hogy a klímaváltozásnak milyen következményei vannak a monetáris politikára és a pénzügyi stabilitásra.
Patai Mihály MNB-alelnök és BÉT-elnök szerint a mostani időszak még nem nevezhető aranykornak Magyarországon, de akkor már igen, ha ez a lendület még 8-10 évig kitart. A Figyelőnek adott interjúban a szakember elárulta, hogy két nagy kihívással kell most szembenézniük a bankoknak, és osztja azt a véleményt is, hogy túl sok a bankfiók Magyarországon.
Mérsékelt elmozdulást mutattak az amerikai vezető tőzsdeindexek azután, hogy Jerome Powell Fed-elnök a jegybank várható monetáris politikájáról beszélt, de így is új csúcsra kerültek.
Az elmúlt időszak három kamatvágása után nem várható további monetáris lazítás - ez rajzolódik ki Jerome Powell Fed-elnök szerdai parlamenti meghallgatásról kiadott beszédéből. Ez azt jelenti, hogy idén már nem lesz negyedik kamatvágás, így jelenlegi 1,5-1,75%-os kamatsáv maradhat meg. Ez egyébként nem okozott meglepetést a piac számára, mert a beszéd megjelenése előtt már szinte biztosra vette ezt a kimenetet.
A világon egyre több jegybank kezd monetáris lazításba, hogy újra fellendítse a gazdasági növekedést és felélessze az inflációt, ám úgy tűnik, a kelet-európai jegybankoknak eszük ágában sincs felülni erre a hullámra. Az Európai Központi Bank újra is indította a válság során használt kötvényvásárlási programját, viszont Kelet-Európa számára az a legjobb út, ha nem csinál semmit és kivár. Régiós kitekintésünkben megvizsgáltuk a csehek, a lengyelek, a románok és szerbek mellett a magyar monetáris politika alakulását.
Korunk inflációs trendjeit új jelenségek mozgatják, ráadásul a digitális átalakulás kezdetén kérdéses, hogy képesek vagyunk-e megfelelően mérni az infláció mozgásait - áll a Magyar Nemzeti Bank friss írásában, amelyet többek között Matolcsy György jegybankelnök jegyez.
Az adószűrt maginfláció és a keresletérzékeny infláció is emelkedett októberben az MNB jelentése szerint. Előbbi mutató közel 11 éves csúcsán jár, ami arra utal, hogy a jegybanknak továbbra is érdemes kiemelt figyelemmel követnie az árfolyamatokat.
A kínai jegybank 2016 óta először vágott kamatot kedden. A központi bank 5 bázisponttal csökkentette az egyéves hiteleszközének a kamatát, az egyik legfontosabb irányadó kamatrátáját. A People's Bank of China arra törekszik, hogy a gyengülő belső és külső keresletet stimulálja a kínai gazdaságban.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kilőtték az első példányt.
Jó rejtekhelyet választott az ukrán katona.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
